Belehull az éj a füstbe… Vérem csepeg egy üstbe, Tán szívnek nevezik… Gondolatok terhelik Fáradt agyam ma éjjel, Szállok én is a széllel… A gondolat s én felhõ leszünk, Lassan egymásba csepegünk, És erdõbe hullunk, levélre, Egy farkasnak a nyelvére, Ki üvölt a Holdra, vicsorogva, Összeütött fogsora csikorogva Kiáltja fájdalmát az égre, Üvölti, szabadul tõle végre. Kiereszti torkán az aaúúúúú-t, S máris könnyebb az út, Talpai alatt… csörren az avar, Lelkében csökken a zavar, De rohan csak, a semmibe, Régen volt célja ennyire Távol… erdõ közepében, Egy égi csillag szemében, A sötét égre ballagón… Szürke farkast hallgatom, Vonyítását hozza a szél, Vagy tán bennem él, Csak csukott szemmel Nem látom… Ember… Ezt képzelem magamról, Olvasom a szavakból, De üvöltök én is a szélbe, És eltûnök… a sötétségbe… Mert nem értem, Miért is féltem, Vérembe mért oltották, Szívembe hogy fojthatták Bele a félelmet, fájdalmat… Felforgatták avar-ágyamat, Az erdõ már nem csendes, Felettem bagoly repdes, Éji lepke szárnya rezdült, S aki eddig benn ült, Most felszakad, s a szürke Farkas a dombra ülve, Szemét a fekete égre fordítja, Egész sajgó lelkét belevonyítva…
A honlapon található versek felhasználása csak a szerzõ nevének feltüntetésével, a forrás (könyv, honlap) megjelölésével, idézetként történhet! A novellák, karcolatok csak a szerzõ engedélyével közölhetõek le újból! A letölthetõ anyagok nem módosíthatóak és csak a szerzõ engedélyével kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
