Bagi László Hezekiah:
Önmagam-keresõben…

A tükörben láttalak,
Egy voltál, de száz alak,
Ezer forma és képzet,
Nem látlak még, csak nézlek.

Arcod ívét tõlem kaptad,
Ködsubába elbújtattad,
És kinevetsz, mert neked ott
Csönd minden nap, s a bal is jobb.

Visszatekintesz rám én,
Ezüstüveg vagy árny, rém,
Netán csoda, ígéret,
Mosoly, kacaj, víg élet…

Némán beszélek veled,
Hûvös érintés kezed,
De elhiszel – már hiszem,
A szemed tûz, és viszem,

Megyek, az ajtót zárom,
De már ébren az álom,
Tudom ott vagy, vártalak…
A tükörben láttalak…

/Hezekiah, 2006. augusztus 29./