Bagi László Hezekiah:
Keresem-szerelem

Napsugár hintáztat, ringat a Hold,
Megújul a perc, mi a tegnapban volt…
Egy hópihe, megpihen - a kezeden,
S gyertya lángja, tükrözõdik - szemeden…

Csókot lehel homlokodra - az Élet,
Táncot járnak a jégvirágon - a fények…
Forrón lüktetõ, magam is beleolvadok,
Hiszed vagy sem, de veled ott vagyok…

Zene andalít, s ébreszt valami újra,
Átlibben fátyola, álmainkon túlra,
Ahol lépteidnek nyomát keresem…
Hiszem vagy sem, te itt vagy velem…

Zeng az ének, s ring a nagy hajó,
Ajkadtól lesz mézédes az altató,
És hajnalt hoz két szemed bogara…
Csak tudnám - a sors - mikor hoz haza…

Lépked - a Szeretetben - két vándor,
Egymáshoz közel, s mindig csak távol,
Várva, hogy többé nem lesz: keresem,
Csak láng, örök, s a szívben: szerelem…

/Bagi László Hezekiah 2007. január 2./