Bagi László Hezekiah:
Köszönöm Neked

Eldobtam egy követ,
Árnyékom meg követ,
S én sírva megkövetem õt…

Bevallom vétkemet,
Fogyasztom étkemet,
Mit az éj csillagokból szõtt…

Magammal nem bírok,
De mosolyra nyílok,
Hogy könnyû legyen ez a harc…

Mégsem vetek lasszót,
Nem kell vívni asszót,
Mert könnyes, sima lesz az arc…

Örömmel vegyül el,
A sósvíz-könnyekkel,
Mert tartja hit és a lélek…

És akkor is, ha fáj,
Csak énekli a száj:
Köszönöm Neked, hogy élek…

/2007. február 10. - Bagi László Hezekiah/