Bagi László Hezekiah:
Érintesz

Halomba rakott papírok,
Konzervdobozban a sírok,
Az élet az álmokon túl vár,
Illúzió testeden a nyúlvány,
Amivel érintesz…

A szívedben az érzés igaz,
S lesz számomra való vigasz,
Lüktetõ zenéje lelkemnek lágy,
Mert lehet, hogy földi ez a vágy,
De tudom, égi lesz…

Csókok párája, az álmok párnája,
A tüzek illatfelhõje vár nála,
S bár sötét az éj, vak világ,
S nehezen viseljük a hiányt,
Mégsem rémít ez…

Mert szavadban ott lakik Õ, te meg én,
Az eggyé mosott árnyék és fény,
S mit mások hiába koldultak,
Itt él minden könnyes mozdulat,
Ahogyan érintesz…

/2007. február 10. - Bagi László Hezekiah/