Miért a dal, kinek a szó? - nem felel az éjszaka, Csendet fúj a szél, lépked a vándor, Mindenhol otthon van, így sosem ér haza…
Miért a fény, kinek a Nap? - ha minden más elvakít, Végül mégis könnyeid nyomán lesz zápor, És fájni fog, hogy a véred könnyû útra vitt…
Miért az álom, kinek a pillanat? - ha az egy más világ, És ember a helyét benne nem találja, Gyakran még a lámpások közt is elvéti a helyes irányt.
Miért vagy te, kinek az élet? - ha más szívét nem látod, És nappalod csupán megszokott képzetek gyára, Megkövült szerepek, elrongyolt cetlik és számok…
Miért a tenger, kinek a lábnyoma az, mit elmosott? S míg az elmúláson merengett a gondolat, Jött a rettegés; mindent elvitt, de semmit nem hozott…
Miért az illat, s ha énekel a madár, mondd meg kinek? Amikor csak átfutod, s nem átéled sorsodat, Mert az idõ csak van, de az ember múlik, így hát siet…
Miért a tûz, kinek lobog? - ha tömlöcünkben csak fáklya, És - mint verembe esett farkas – a bezárt A rácsokon át szomorúságát csillagokba kiáltja…
Miért? Kinek? Ugyanúgy sírhat társa ezernyi, Múltjáról és reményeirõl tartva leltárt, De szeretné végre szívét szabadon engedni…
Miért a félelem, kinek vagy foglya, vagy minek? Amikor az egyedüli akadály csak önmagad, És a megoldás is, mert lelked mélyén van Hited…
Miért nem emeled fel, kinek tartogatod? – hisz tiéd, Mondj rá igent, ami benned Való ne tagadd, És nem lesz többé kérdés, hogy kinek… és miért…
A honlapon található versek felhasználása csak a szerzõ nevének feltüntetésével, a forrás (könyv, honlap) megjelölésével, idézetként történhet! A novellák, karcolatok csak a szerzõ engedélyével közölhetõek le újból! A letölthetõ anyagok nem módosíthatóak és csak a szerzõ engedélyével kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
